Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kisbéri félvér

A kisbéri félvér egyike őshonos lófajtáinknak

 

A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén. Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel. Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.

Az magyar királyi lovarda 1858-ban épült fel Kisbéren é. sz. 47° 29.992′ k. h. 18° 1.637′ és máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.

A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált. Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is. Az I. világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát. A kisbéri félvér méneket igen gyakran felhasználták a gidrán tenyésztésében is. Az 1940-es évek elején három trakehneni mén érkezett Kisbérre, hogy általuk a tulajdonságokat javítsák. Széplak, Formás és Lobogó értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek közül az első kettő ma is létezik.

Kisbéri félvér
Kisbéri1.jpg
Whiskey, herélt pej
Származási hely Magyarország
Kisbér
Vérmérséklet Melegvérű
Szín Leggyakoribb szin a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében
Testfelépítés Elegáns
Jellemzők Szilárd szervezetű hátasló
Marmagasság 163–168 cm
Fejforma Feje nemes, szikár, egyenes profilvonalú
Eredete 1853
Hasznosítása Lovassportok